SZMSZ

A BŰNMEGELŐZÉSI ÉS OKTATÁSI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT EGYESÜLET

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I.

AZ EGYESÜLET ADATAI

  1. Az Egyesület neve: Bűnmegelőzési és Oktatási Szolgáltató Központ Egyesület

Az Egyesület székhelye: 6724 Szeged, Makkos-erdő sor 36.

  1. A bírósági nyilvántartásba vételi végzés száma, kelte:

Az Egyesület adóigazgatási száma:

  1. Az Egyesület induló vagyona: 100 000 Ft (egyszázezer forint)

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJA

  1. A Bűnmegelőzési és Oktatási Szolgáltató Központ Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, környezetvédelmi, valamint oktatási céllal alakult egyesület.
  2. A Bűnmegelőzési Központ célja a társadalom tagjainak védelme a bűnözéssel szemben. E tevékenység során a Bűnmegelőzési Központ részben a bűnalkalmak, az áldozattá és elkövetővé válás kockázatának csökkentését tűzte ki alapvető feladatául.
  3. A Bűnmegelőzési Központ
    1. mindkét alapvető célja tekintetében alkalmazza és fejleszti az állam- és jogtudományok, a kriminológia, a pszichológia, a szociológia és más társadalomtudományok (a továbbiakban: bűnmegelőzési tudományos ismeretanyag, röviden BTI) bűnözésre, a bűnözés összefüggéseire, a bűn megelőzésére vonatkozó ismeretanyagát, eredményeit.
    2. tevékenysége keretében felkutatja és megszólítja azon elméleti kutatókat, és gyakorlati szakembereket (pedagógusok, jogászok, rendvédelmi szervek alkalmazottai), akik a bűnmegelőzési tudományos ismeretanyag fejlesztéséhez, kialakításához, továbbfejlesztéséhez megfelelő ismeretekkel és elhivatottsággal rendelkeznek.
    3. támogatja a bűnmegelőzési tudományos ismeretanyag fejlesztését, publikálását és az egész társadalom számra közkinccsé tételét.

III.

AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA ÉS TAGSÁGA

  1. Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy, civil szervezet.
  2. Az Egyesületi tagság formái:
    1. rendes tagság
    2. pártoló tagság.

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A nyilatkozathoz – amennyiben jogi személy kéri felvételét – mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az Egyesület tagságában.

  1. Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

Az Egyesület részére jutatott adományokat a könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A nem pénzeszközökben történő hozzájárulásokat a Közgyűlés döntése szerint a legcélszerűbb módon kell kezelni, felhasználni, illetve értéküket megóvni.

  1. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használható.
  2. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
  3. Az Egyesület a Közgyűlés döntése alapján az Alapszabályban meghatározott tevékenységei ellátása céljából együttműködési megállapodást köthet állami szervvel, gazdálkodó szervezettel és természetes személlyel. Az együttműködési megállapodás aláírására az Elnököt a Közgyűlés egyszerű többséggel hatalmazza fel. Az együttműködési megállapodásban a felek jogait és kötelezettségeit pontosan, a Közgyűlés által előzetesen megszavazott módon kell szabályozni.
  4. Az Egyesület együttműködés tekintetében stratégiai partnernek tekinti a Belügyminisztériumot, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsot (NBT), az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Kábítószerügyi Koordinációs Tanácsot (KKT). Az Egyesület törekszik arra, hogy az NBT és a KKT ülésein meghívottként részt vegyen.

IV.

AZ EGYESÜLETI VAGYON FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA

  1. Az Egyesület vagyonáról való rendelkezés a Közgyűlést illeti meg. Az Egyesület vagyona, annak kamatai, valamint a támogatások teljes összegben használhatóak fel az Egyesület céljainak elérése érdekében.
  2. Az Egyesület támogatásokat egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján is nyújthat.
  3. Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
  4. Az Egyesület vállalkozói tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

V.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

  1. 1.Az Egyesület szervei
  2. 1.1Az Egyesület testületi szervei
    1. Közgyűlés,

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve.

A Közgyűlés a hatályos jogszabályoknak megfelelően gondoskodik az Egyesület gazdálkodási rendjének megvalósításáról. Az Elnökség az Egyesület általános ügydöntő, ügyvezető szerve.

  1. Elnökség,
  2. Ellenőrző Bizottság.

1.2 Az Egyesület tisztségviselői

- elnök,

- elnökség tagjai.

- ellenőrző bizottsági tagok,

1.3.         Az Egyesület képviselete

Az Egyesület önálló, általános képviseletére az egyesület elnöke jogosult.

  1. 2.A Közgyűlés működése

2.1 A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

2.2 A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egyszer tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az Csongrád Megyei Törvényszék, a Csongrád Megyei Főügyészség vagy az Ellenőrző Bizottság.

2.3 A Közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább öt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Közgyűlésre a tagok részére szabályszerű írásbeli meghívásnak kell tekinteni az e-mailben megküldött meghívót, amennyiben annak megérkezését a tag elektronikus formában visszaigazolta. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

2.4 A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb 1 hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják.

2.5 A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az egyik – az elnök által erre előzetesen, írásban kijelölt – elnökségi tag elnököl.

2.6 A Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal az Egyesület Elnökségéhez beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el.

2.7 A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlésen az elnök által két felkért tag hitelesít.

2.8 A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

2.9 A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

-          kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-          bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

2.10 Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

2.11 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

2.12 A Közgyűlés kizárólagos hatásköre

  1. megválasztja az Egyesület vezető testületeit: az Elnökséget, annak tagjait az elnököt, az elnökségi tagokat, az Ellenőrző Bizottságot, valamint az ellenőrző bizottsági tagokat;
  2. határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
  3. jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
  4. meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;
  5. tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
  6. elfogadja az Elnökség éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági beszámolót készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik;
  7. éves költségvetés megállapítása;
  8. Egyesülés más társadalmi szervezettel, valamint a feloszlás kimondása;
  9. a tisztségviselők visszahívása, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak, és lemondásuk elfogadása.
  1. 3.Az Egyesület tisztségviselői, az Elnökség működése

3.1 Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az elnök.

A tisztségviselőket a Közgyűlés választja. Az elnök megbízatása a megválasztás napjától három évre szól. A mandátum lejárta után az elnök e tisztségre egy alkalommal újra megválasztható.

3. 2 Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a három tagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az elnök, és az elnökség tagja. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

3.3 Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

-          kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-          bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

3.4 Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

3.5 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

3.6 Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évenként kétszer tartja. Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülés határozatképes, ha az Elnök és legalább az elnökség tagjainak egyike jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Határozatképtelenség esetén a legkésőbb 3 munkanapon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnök és az elnökség legalább egyik tagja jelen van.

3.7 Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

3.8 Az Elnökség feladatai:

-          ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;

-          az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés számára,

-          befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;

-          a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz;

-          javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására.

3.9 Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a Közgyűlés dönt. A kizárási eljárást első fokon az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A taggal az elnökség indokolással ellátott kizáró határozatát írásban közölni kell.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. Ezen felül a határozatot 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt megtámadhatja az Etv. 10. §-a alapján

3.10 Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül

-          azt a tagot, aki hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével;

-          azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

3.11 Az elnök feladatai:

  1. a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
  2. konferenciák és más rendezvények szervezése,
  3. a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
  4. az Egyesület működésének irányítása,
  5. utalványozási jog gyakorlása a főtitkárral vagy bármelyik elnökségi taggal együttesen,
  6. képviseli az Egyesületet.
  1. 4.Az ellenőrző bizottság

4.1 Hivatkozással a 2011. évi CLXXV. törvény 40. § (1) bekezdésére az Egyesület köteles – amennyiben az Egyesület éves bevétele az ötmillió Forintot meghaladta – elkülönült ellenőrző szervet létrehozni.

4.2 Az Ellenőrző Bizottság szervezeti és ügyrendjét maga határozza meg.

4.3 Az Ellenőrző Bizottság köteles az Egyesület működését az ügyek teljes körét átfogóan ellenőrizni, így különösen

-          a Közgyűlésekről készült emlékeztetők figyelembevételével vizsgálja a közgyűlési döntések összhangját az Alapszabályban meghatározott egyesületi célokkal,

-          az éves Ellenőrző Bizottsági Jelentés vizsgálja a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét és a mérleget.

  1. 4.Az Ellenőrző Bizottság jogosult:

-          célvizsgálatot folytatni, ha az egyesületi célok megvalósítását, illetve a pénzügyi-gazdálkodási tevékenység szabályszerűségét veszélyeztetve látja;

-          az Egyesület ügyeiről felvilágosítást kérni, az Egyesület üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés és utalványozás rendjét megvizsgálni.

4.5 Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.

4.6 Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.

4.7 Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

4.8 A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

4.9 A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

4.10 A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

4.11 A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

4.12 Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

V.

NYILVÁNOSSÁG

  1. A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület elnöke látja el.
  2. A Közgyűlés, Elnökség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti.
  3. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
  4. A Közgyűlés a honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
  5. Az Egyesület az előbbi módon évente nyilvánosságra hozza a közhasznúsági beszámolót, az általa megnyert pályázatok megnevezését, az elnyert támogatást, és ennek pontos felhasználását.
  6. Az Egyesület ezen túl, az előbbi módon nyilvánosságra hozza a tagjai által végzett, vagy az általa megrendelt tudományos publikációk, módszerek, elemzések eredményeit.

VI.

Az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos egyéb rendelkezések

  1. Az Egyesület vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok (pénzügyek, számvitel, adó stb.) ellátásával a Közgyűlés külső szervezetet megbízhat külön szerződés szerint.
  2. Az Egyesület vagyonának felhasználásáról a Közgyűlés dönt. Évente meghatározza az Egyesület céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékét és felosztásuk módját.
  3. A Közgyűlés gazdálkodási tervének és döntéseinek végrehajtásáról külön szerződés alapján külső szerv gondoskodik. Amennyiben a Közgyűlés az Egyesület vagyonának kezelésével külső szervet nem bíz meg, úgy az Elnökség tagjai kötelesek gondoskodni a gazdálkodási terv és döntések végrehajtásáról.
  4. Az Elnökség gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett. Az Egyesület elnöke jogosult az alkalmazottak alapbérének és költségtérítésének összegét meghatározni.
  5. Az Egyesület nevében önálló aláírásra az Egyesület elnöke jogosult, amennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik.
  6. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnöknek korlátlanul lehetősége van. Két fő együttes aláírására az Egyesület képviselője meghatalmazást adhat.
  7. Az Egyesület elnökét korlátlan utalványozási jog illeti meg. Az Egyesület elnöke az Elnökség tagjait írásban felruházhatja utalványozási joggal az esetleges korlátozások rögzítésével amennyiben megfelelnek a törvényi előírásoknak.
  8. 8.Könyvvizsgáló
  9. 1Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (amennyiben erre igény merül fel) az Egyesület pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízása.
  10. 2A könyvvizsgáló megbízatása legalább egy éves időtartamra szól.
  11. 3A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

VII.

Záró rendelkezések

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az elfogadás napján lép hatályba.

Kelt, Szeged, 2013. augusztus 11.

A Szabályzatot az Egyesület Közgyűlésének 2013. augusztus 11-én tartott ülése elfogadta és megállapította, hogy a jelen szabályzat hatályos.

…………………………..

az Egyesület elnöke

…………………………

jegyzőkönyvvezető

IC by THEME