Bűnmegelőzési Központ

2013. augusztus 11-i közgyűlésen elfogadott

2013. október 12-i közgyűlésen módosított

1. 1.

Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Bűnmegelőzési és Oktatási Szolgáltató Központ Egyesület
   1. Megjelölésére használt címszó (rövid neve): Bűnmegelőzési Központ
   2. Az Egyesület székhelye: 6724 Szeged, Makkos-erdő sor 36.

Mobil: 30/4282-282

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

1. Az Egyesület hatóköre:

az Egyesület hatóköre kiterjed Magyarország valamennyi megyéjére,

az Egyesület tevékenységét külföldön – elsősorban Románia területén – is kifejti.

1. Az Egyesület jogállása:
   1. Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult.
   2. Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján működő civil szervezet,
   3. Az Egyesület önkéntesen létrehozott önkormányzati elven működő szervezet.
   4. Az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján közhasznú tevékenységeket végez.
   5. Az Egyesület felügyeleti szerve: Csongrád Megyei Főügyészség
   6. Pecsétje: Kör alakban Bűnmegelőzési és Oktatási Szolgáltató Központ felirat és középen Magyarország címere található.

1. 2.

Az Egyesület céljai és tevékenysége

1. A Bűnmegelőzési és Oktatási Szolgáltató Központ Egyesület a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, környezetvédelmi, valamint oktatási céllal alakult egyesület.
2. A Bűnmegelőzési Központ célja a társadalom tagjainak védelme a bűnözéssel szemben. E tevékenység során a Bűnmegelőzési Központ részben a bűnalkalmak, az áldozattá és elkövetővé válás kockázatának csökkentését tűzte ki alapvető feladatául.
3. A Bűnmegelőzési Központ
   1. mindkét alapvető célja tekintetében alkalmazza és fejleszti az állam- és jogtudományok, a kriminológia, a pszichológia, a szociológia és más társadalomtudományok (a továbbiakban: bűnmegelőzési tudományos ismeretanyag, röviden BTI) bűnözésre, a bűnözés összefüggéseire, a bűn megelőzésére vonatkozó ismeretanyagát, eredményeit.
   2. tevékenysége keretében felkutatja és megszólítja azon elméleti kutatókat, és gyakorlati szakembereket (pedagógusok, jogászok, rendvédelmi szervek alkalmazottai), akik a bűnmegelőzési tudományos ismeretanyag fejlesztéséhez, kialakításához, továbbfejlesztéséhez megfelelő ismeretekkel és elhivatottsággal rendelkeznek.
   3. támogatja a bűnmegelőzési tudományos ismeretanyag fejlesztését, publikálását és az egész társadalom számra közkinccsé tételét.
   4. Az Egyesület tevékenysége
      1. A Bűnmegelőzési Központ tevékenységi körében a bűnmegelőzési tudományos ismeretanyag közérthető, célcsoportokra lebontott közzétételét és ismertetését, valamint oktatását végzi. Ennek keretében: a bűnmegelőzési tudományos ismeretanyagot folyamatosan karbantartja, abból oktatható, közzétehető ismeretanyagot dolgoz ki, amelyet a bűnözés által fenyegetett csoportok (időskorúak, fiatalok, nők, fogyatékkal élők stb.) számára hozzáférhetővé tesz.
      2. A Bűnmegelőzési Központ célul tűzi ki olyan rendezvények megszervezését és lebonyolítását, amelyek során a bűnmegelőzéssel foglalkozók, és a bűnmegelőzéssel foglalkozó szakmai és civil szervezetek találkozhatnak, a bűnmegelőzés legújabb eredményeit bemutathatják és az érdeklődőkkel – interaktív programok keretében – megismertethetik, ezzel is minél szélesebb körben elfogadottabbá, és ismertté téve a bűnmegelőzést, valamint elősegítve a legújabb eredmények megismerését.
      3. A Bűnmegelőzési Központ általános, középiskolai valamint szakemberképzési tananyagot dolgoz ki és oktat, amely hozzájárul a fiatalok egészséges értékek mentén való fejlődéséhez, megelőzi körükben a deviancia, a kábítószer és egyéb káros függőségek kialakulását. E tevékenysége körében a modern bűnmegelőzési tudományos ismeretanyag mellett felhasználja a média, az élménypedagógia, a sport lehetőségeit. Az iskolai oktatás mellett ifjúsági táborokat, élménypedagógián és sport tevékenységen alapuló tréningeket szervez és ezeket végző szakembereket képez..
      4. A Bűnmegelőzési Központ kortárs és ifjúsági segítőket képez, és közreműködik abban, hogy az általa képzett segítők a lehető legtöbb kortárscsoportban megjelenjenek. A kortárscsoportok gyakran ösztönzik bűncselekmények elkövetését, a pszichoaktív szerek kipróbálását, az öngyilkosság elkövetését főként azokban az esetekben, amikor a szülőkkel, vagy a társadalommal kialakított viszony nem megfelelő. A kortárscsoportok pozitív irányba való befolyásolása, a kortárs segítők képzése és elterjedése e csoportok szerepét a kábítószerek, pszichoaktív anyagok, a bűnözés, az öngyilkosság, elutasításának kialakításában, az iskolai, sportbeli, vagy művészi előrehaladás támogatásában is előtérbe helyezheti.
      5. Az infokommunikációs technológia kulcsszerepet tölt be a beállítódások, vélemények, ítéletek, az értékvilág és az életmód alakításában. A média üzenetei gyakran írják felül a család, a köznevelési intézmények és a különböző természetes közösségek által közvetíteni kívánt értékeket, mintákat. Az internet egyoldalú, akár függőségig súlyosbodó használata nehezítheti a fiatalok élő, közvetlen kommunikációját, ronthatja konfliktustűrő képességüket. Miközben az internet az egészségfejlesztésnek, a bűnmegelőzésnek, az iskolai, sportbeli, vagy művészeti előrehaladásnak is az eszköze lehet, ma még legalább oly mértékben terepe a deviancia, a pszichoaktív szerek és a társadalom-ellenes magatartások népszerűsítésének.

A káros hatások elkerülésének érdekében a Bűnmegelőzési Központ célja saját internetes honlap működtetésével, bűnmegelőzési kisfilmek készítésével, bűnmegelőzési kisfilmtár fenntartásával, a bűnmegelőzési kisfilmekkel való iskolai oktatás tananyagának kidolgozásával, és folyamatos karbantartásával, hogy a média, az internet és az információkommunikáció eredményeit a bűnmegelőzési céljaira használja fel.

1. A Bűnmegelőzési Központ a bűnmegelőzés kulcsfontosságú területének tekinti a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelmet, a fiatalok visszatartását a kábítószer-fogyasztásától, és annak már első kipróbálásától is. A Bűnmegelőzési Központ elkötelezett a drogok nélküli életmodell elterjesztésére, az egészséget alapértékként közvetítő, közösségerősítő szemléletmód támogatására, a kezelés, ellátás szempontjából a felépülés-központú megközelítés megerősítésére és a szenvedélybetegek reintegrációjára. Ennek keretében a Bűnmegelőzési Központ tudományos eredményeit, a média és internetes megjelenéseit, olyan programok és rendezvények szervezésére és népszerűsítésére használja fel, amelyek bátorítják és megerősítik a kábítószereket nem fogyasztó fiatalokat, illetve népszerűsítik a szermentes életformát.
2. A Bűnmegelőzési Központ kábítószer- megelőzési programokat tervez, dolgoz ki, konferenciákat, iskolai és pedagógusképzéseket szervez és tart, amely során kiemelt figyelmet fordít a család szerepének megerősítésére, és a fiatalok szülői szerepre való felkészítésére. A nevelési-oktatási intézményekben, illetve a felsőoktatási intézményekben és kollégiumaikban, iskolán kívül, a szabadidő-eltöltés, a szórakozás különböző színterein, főleg a fiatalok által látogatott helyszíneken, illetve az általuk szervezett alkalmakon életkor-specifikus képzési programokat szervez, amelyek segítik a szülői szerepre való felkészülést, a családi élet iránti elköteleződést és felelősségvállalást. Szükségesnek tartja olyan szabadidős programok támogatását, melyek közös kulturális, művészeti, sport és közhasznú tevékenységek által a felnőtt társadalom pozitív részvételét erősítik a fiatalok életében, erősítve a generációk közötti pozitív mintaadás lehetőségét, az értékszemlélet formálásának lehetőségeit.
3. Mivel a társadalmilag, kulturálisan hátrányos helyzetű szülők jelentős része a szokványos színtereken alig vagy egyáltalán nem érhető el az iskolák és állami szervek számára, azonban tudományosan is bizonyított tény, hogy e csoport elérése és megnyerése kulcsfeladat a bűnmegelőzés, ezért a Bűnmegelőzési Központ célja a szülői kör bevonása érdekében speciális programok, rendezvények biztosítása, számukra megfelelő érthető kommunikációs technikák kidolgozása és alkalmazása.
4. A Bűnmegelőzési Központ elkötelezett abban, hogy a helyi közösség a veszélyeztetett, sérülékeny személyek és csoportok számára biztosítsa a célzott megelőző beavatkozás igénybevételének lehetőségét.
5. A Bűnmegelőzési Központ a gyermekvédelmi intézményekben élő gyerekek és fiatalok számára célzott, speciális és javallott prevenciós, bűn- és kábítószer-megelőzési programokat készít és terjeszt el.
6. A Bűnmegelőzési Központ célja, hogy a tanári pálya gyakorlati kihívásaira felkészítő bűnmegelőzési képzési elemek kidolgozásával, az ismeretanyag karbantartásával és hangsúlyosabb megjelenítésével a tanárképzésben iskolai tananyaggá tegye a bűnmegelőzés alapvető ismeretit, valamint az, hogy az e tananyagot is elsajátító jövőbeni pedagógusok az általuk oktatott fiatalokat helyes irányba befolyásolják, értelmes szabadidős tevékenységen, élménypedagógián, sporton és más szabadős tevékenységen alapuló programokkal alternatívát tudjanak mutatni számukra a negatív befolyásokkal szemben.
7. A Bűnmegelőzési Központ célja, minél több önkéntes társadalmi tevékenység szervezése a környezetvédelem területén, valamint a környezet és a természetvédelem oktatása és népszerűsítése.
8. A Bűnmegelőzési Központ az általa végzett bűnmegelőzési, közbiztonsági, megelőző vagyonvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, baleset-megelőzési, és környezetvédelmi tevékenységekre vonatkozó ajánlásokat, javaslatokat dolgoz ki, véleményez és közvetít a megfelelő szervezetekhez, szervekhez.
9. A Bűnmegelőzési Központ céljait megvalósító, munkáját elősegítő szervezeteknek információt közvetít, különösen fontos feladatának tartja a jogszabályváltozások, a működési környezet változásainak, a módszertani ajánlásoknak és útmutatóknak, a bűnmegelőzési feladatok változásainak, valamint az egyéb, a működéssel és a feladatokkal kapcsolatos megoldásoknak a közvetítését.
10. A Bűnmegelőzési Központ célja a rendőri és más rendvédelmi szervekkel kapcsolatos feladatok végrehajtásának elősegítése, a lakosság és a hatóságok közötti bizalom és együttműködés erősítése.
11. Fontosnak tartjuk a társadalom minél szélesebb rétegei számára kommunikálni azt, hogy elengedhetetlen a mindennapi életben történő boldoguláshoz az, hogy gyerekek és felnőttek is bővítsék a pénzügyi-, gazdasági- és az adózási ismereteiket.

A Bűnmegelőzési Központ célja a pénzügyi-, gazdasági-, és adózási kérdésekben is a jogkövető magatartási forma, mint követendő minta bemutatása, valamint a jogsértések elkerülését, elítélését természetesnek tartó attitűd kialakítása. Ezzel kapcsolatosan a gazdasági- és pénzügyi kultúra, valamint az adótudatosság kialakítása, fejlesztése, formálása. Ezen cél megvalósításával kapcsolatos oktatási- és képzési feladatok ellátása, pályázatok kiírása, pályázatokban való részvétel.

1. A Bűnmegelőzési Központ célja egy olyan nevelési elveket felsorakoztató módszer kidolgozása, fejlesztése, amely az adókötelezettségek önkéntes teljesítésére ösztönöz. Pedagógusok számára pénzügyi-, gazdasági-, adózási ismeretek átadását bemutató tréningek, továbbképzések megszervezése. Tanárok számára folyamatos szakmai és módszertani tanácsadást biztosít.
2. A Bűnmegelőzési központ célja a pénzügyi-, gazdasági-, adózási kultúra fejlesztését támogató pályázatokban, projektekben való részvétel, kapcsolatok kiépítése hasonló célokat felvállaló szervezetekkel. Hasonló jellegű pályázatok kiírása.
3. A Bűnmegelőzési központ célja pénzügyi-, gazdasági-, adózási kérdésekkel foglalkozó gyerektáborok megszervezése, innovációs fórum létrehozása, működtetése, oktatófilmek elkészítése Pénzügyi-, gazdasági-, adózási kultúrát fejlesztő oktatási anyagok elkészítése, ezekben való részvétel, tananyagfejlesztés. Színvonlas, a gyermekek és a felnőttek számára is közérthető nyelven íródott pénzügyi-, gazdasági-, adózási ismereteket tartalmazó kiadványok önálló megjelentetése, illetve ilyen jellegű kiadványok megjelentetésében való partneri közreműködés.
4. A családi életre nevelés kapcsán szülők és gyerekek, valamint idősek számára tájékoztató előadások tartása. Családi gazdálkodás megtanítása, optimális családi költségvetés elkészítésében való közreműködés családban élő és azon kívül élő (állami gondozott) gyerekek részére. Utógondozás, szupervizori szerep. Felnőttek részére is optimális családi pénzgazdálkodási ismeretek átadása.
5. Pénzügyi-, gazdasági-, adózási kultúrával kapcsolatos rendezvények, konferenciák szervezése, azokon való részvétel, tudáscentrumok kialakítása, fejlesztése.
6. A Bűnmegelőzési Központ fogadó szervezetként működik az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeiről rendelkező 2011. évi CXC. törvény és a 2005.évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről alapján szükséges ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének a Bűnmegelőzési Központ tevékenységi körébe tartozó, a 2011. évi CXC. törvény 133. § (2) által meghatározott következő területeken:

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelemi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős

Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeiről rendelkező 2011. évi CXC. törvény 133. § (3) szerint a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort biztosít, valamint teljesíti a közérdekű önkéntes tevékenységről 2005.évi LXXXVIII. törvény 8.§ (1)-ban meghatározott kötelezettségeket

1. A Bűnmegelőzési Központ céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
   1. A Bűnmegelőzési Központ céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
   2. A Bűnmegelőzési Központ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadhatja el, és politikai pártokat nem támogathat.

1. 3.

A Bűnmegelőzési Központ közhasznú tevékenységei

1. A Bűnmegelőzési Központ 2. § 4. pont a)-p) alpontjaiban meghatározott tevékenységei az alábbiak szerint közhasznú tevékenységnek minősülnek
   1. A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144. § (2) bekezdése alapján – a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés – a 2. § 4. d)-h) alpontjai.
   2. A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése

ba) A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény (Csvtv.) 1. § (2) bekezdése alapján – A rendezett családi viszonyok védelme különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása – a 2. § 4. g)-i) alpontjai.

bb) A Csvtv. 3. § (2) bekezdése alapján – Az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és középfokú oktatási intézményekben folytatott oktatás tárgya – a 2. § 4. c) és g)-h) alpontjai.

bc) A Csvtv. 5. §-a alapján – Törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében a médiaszolgáltatók kötelesek szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtani. Az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását. A médiaszolgáltatók által elkövetett jogsértések esetén alkalmazható jogkövetkezményekről külön törvény rendelkezik – a 2. § 4. e)-f) alpontja.

1. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Önkormányzati tv.) 13. § (1) 8. pontja alapján a 2. § 4. a), d), g)-i) és j)-k) alpontjai.
2. Köznevelési feladatok, különösen: általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai nevelés-oktatás, felnőttoktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 1. pont c), g)-i), n), q) és u) alpontjai alapján a 2. § 4. a), d) és g)-h)alpontjai.
3. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátása - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) bekezdésre figyelemmel a 2. § 4. d) és i)-k)alpontjai.
4. Sport és ifjúsági ügyek, Önkormányzati tv. 13. § (1) bekezdés 15. pontja alapján, a 2. § 4. c)-h) alpontjai.
5. A közbiztonság javítására irányuló tevékenység, valamint a helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladatok, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése és az Önkormányzati tv. 13. § (1) bekezdés 17. pontja alapján a 2. § 4. a)-b) és i) alpontjai
6. A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása, az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdése és a közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1991. évi XX. tv. 21. §-a alapján, a 2. § 4. m) pontja.
7. A Bűnmegelőzési Központ a közhasznú tevékenységeket saját tagjai által közvetlenül látja el. Meghatározott projekt feladatok ellátására az Elnök jogosult közhasznú tevékenység ellátásra megfelelő végzettséggel, szakismerettel, és gyakorlattal rendelkező személlyel, vagy ilyen személyt foglalkoztató szervezettel szerződést kötni, különösen tanulmányok, kutatások, publikációk, iskolai tananyagok elkészítésére, táborok, tréningek szervezésére, tartására, konferenciák, képzések, tanfolyamok szervezésére, végrehajtására. Ebben az esetben a Bűnmegelőzési Központ a közfeladatát közvetett módon hajtja végre.
8. A Bűnmegelőzési Központ jogszabályokban meghatározott keretek között nemzetközi tevékenységet is folytathat.
9. A Bűnmegelőzési Központ vállalkozási tevékenységet csak közhasznú tevékenységek megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a cél szerinti közhasznú tevékenységre fordítja.

4. §

A Bűnmegelőzési Központ tagsága

1. A Bűnmegelőzési Központ (a továbbiakban: Egyesület) nyilvántartott tagsággal rendelkezik. A tagok felvételéről – írásbeli felvételi kérelmük alapján – az Elnökség dönt. A Bűnmegelőzési Központ tagsága alapító tagokból, rendes tagokból és pártoló tagokból áll.
2. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Alapszabályt és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a Bűnmegelőzési Központ munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
3. Az Egyesület rendes tagja
   1. részt vehet a Bűnmegelőzési Központ tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
   2. ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására; indítványt tehet a Közgyűlés napirendi pontjaira;
   3. felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről a testületi szervek vezetőitől és a tisztségviselőktől,
   4. választhat, illetve választható az Egyesület elnökségébe és egyéb (ad hoc) ügyintéző vagy képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire, az Egyesület kiskorú tagja – életkoránál fogva – képviselettel járó tisztségre nem választható;
   5. betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
   6. a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti;
   7. igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket.

Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei:           

1. köteles megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
2. köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek a megvalósítását;
3. köteles a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.
4. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, az Egyesület nyilvántartásába nem tekinthet be, közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívására nem jogosult. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.
5. Az Egyesület természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.
6. A tagsági viszony megszűnik:
   1. a tag halálával illetve megszűnésével;
   2. az Egyesület megszűnésével;
   3. a tag kilépésével;
   4. a tag kizárásával.
   5. Az Elnökség kizárja az Egyesület tagjai közül
      1. azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével és az elnök írásbeli felszólítására 60 napon belül sem fizeti meg a tagdíjat. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható, azaz saját hibájából nem fizette meg a tagdíjat;
      2. azt a természetes személyt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

A határozat meghozatala előtt az Elnökség a tagot felhívja, hogy a védekezésére szolgáló körülményeket 15 napon belül szóban, avagy írásban adja elő. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

1. A tag kilépési szándékát az Elnökséghez kell, hogy írásban bejelentse. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával. Az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről.
2. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés évente 6.000 Ft-ban (hatezer forintban) állapítja meg.
3. A tagdíjak a tárgyévre előre esedékesen fizetendőek (a tárgyév első hónapjában), az Egyesület bankszámlájára történő átutalással, csekken, illetve készpénzes befizetéssel.

5. §

Az Egyesület szervezete és tisztségviselői

1. Az Egyesület szervezeti felépítése:
   1. Közgyűlés,
   2. Elnökség,
   3. Munkacsoportok,
   4. Ellenőrző Bizottság.
   5. Az Egyesület tisztségviselői:

az elnök, az elnökségi tagok és az ellenőrző bizottság tagjai.

6. §

Közgyűlés

1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére levélben, faxon vagy e-mailen meghívót kell küldeni legalább öt munkanappal a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes. Amennyiben a megismételt Közgyűlés nem az eredeti Közgyűlés napjára esik, abban az esetben a tagoknak a megismételt Közgyűlésre újabb meghívót kell küldeni. Az újabb meghívón fel kell tüntetni, hogy a megismételt Közgyűlés a jelenlévők számára függetlenül határozatképes.

Amennyiben a megismételt Közgyűlésre a fentiek megtartásával kerül sor, úgy a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül csak abban az esetben lehet határozatképes, ha erre a tényre, a jogkövetkezményre előzetesen a meghívóban felhívták a tagok figyelmét. A Közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a Közgyűlést.

1. A Közgyűlés összehívása az Elnök feladata.
2. A Közgyűlést össze kell hívni:
   1. ha a tagok egyharmada cél és az ok megjelölésével írásban kéri ezt;
   2. ha az Elnökség vagy a Ellenőrző Bizottság a rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek;
   3. ha a felügyeleti szerv a Közgyűlés összehívását elrendeli.
   4. A Közgyűlés határozatképes, ha azon az Egyesület rendes tagjainak több mint a fele személyesen vagy képviselője útján jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül. A megismételt Közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül csak abban az esetben lehet határozatképes, ha erre a tényre, erre a jogkövetkezményre előzetesen a meghívóban felhívták a tagok figyelmét.
   5. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható a jelenlévők száma, a döntések tartalma és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, nyílt szavazás esetén a személye. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesíti.

1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
   1. az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
   2. az Alapszabály elfogadása és módosítása;
   3. Elnökség és az Ellenörző Bizottságtagjainak megválasztása;
   4. tagdíj mértékének megállapítása;
   5. az Elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentés elfogadása legkésőbb a tárgyévet követő év 150. napjáig;
   6. az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása;
   7. az éves költségvetés, valamint az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása;
   8. döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy a jelen Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.
   9. A Közgyűlés határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Minden tagnak egy szavazata van.

Az éves beszámoló jóváhagyása a Közgyűlés általános határozathozatalának a szabályai szerint történik, egyszerű szótöbbséggel.

A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

1. az Alapszabály elfogadásához, módosításához,
2. az Egyesület feloszlásához, más Egyesülettel történő egyesülés kimondásához,
3. a tag kizárásával kapcsolatos határozatához.
4. Az Elnökség, valamint egyéb ad hoc tisztségviselők megválasztása jogszabályban biztosított lehetőségnél fogva nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazáskor a legtöbb szavazatot kapott személy tekintendő megválasztottnak.

1. Az Egyesület közgyűlése nyilvános, azon bárki részt vehet. A közgyűlés nyilvánossága csak személyiségi jogsérelem, illetve az adatvédelmi törvény sérelme esetén korlátozható.
2. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

7. §

Elnökség

1. A 3 (három) tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 3 éves időtartamra.
2. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az Elnökség az ülésről legalább 3 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (levél, fax, email) értesíti a tagokat, az ülés napirendjének mellékelésével.
3. Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Az Elnökség kizárólag az Egyesület tagjai közül kerülhet megválasztásra.

Az Elnökség határozatait egyhangúan, nyílt szavazással hozza.

1. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készül, melyben fel kell tüntetni a hozott döntések tartalmát, időpontját és hatályát, továbbá a döntést támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén személyét. A jegyzőkönyvet két jelenlévő elnökségi tag írja alá. Az elnökség által hozott határozatokat be kell vezetni a Határozatok Könyvébe.

A jegyzőkönyv elkészítéséért, és a hozott döntéseknek a Határozatok Könyvébe történő bevezetéséért és az érintettekkel való közléséért az Elnök a felelős.

1. Az Elnökség feladata:
   1. a közgyűlések közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – a közgyűlés hatáskörének gyakorlása, az Egyesület működésének irányítása;
   2. tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
   3. a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
   4. az Egyesület gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés előkészítő munka, az éves programok, költségvetés előkészítése;
   5. az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
   6. a munkabizottságoknak és a Tanácsadó Testület tagjainak felkérése valamint tagságból való törlés;
   7. személyzeti munka irányítása, ügyintézők beszámoltatása;
   8. az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
   9. minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
   10. Az Elnökség tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el, igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

8. §

Az Egyesület Elnöke, az Elnökség tagjai

1. Az Elnökség tagjai közül 3 éves időtartamra megválasztja az Egyesület elnökét.
2. Az Egyesület elnöke:

1. Az Elnök feladata és hatásköre:
   1. az Egyesület tevékenységének irányítása;
   2. a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
   3. döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
   4. a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
   5. kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
   6. irányítja az Elnökség munkáját;
   7. vezeti az Elnökség üléseit;
   8. önállóan képviseli az Egyesületet;
   9. intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
   10. összehívja az Elnökség üléseit;
   11. vezeti az ügyintéző apparátust;
   12. irányítja az Egyesület gazdálkodását;
   13. utalványozási jogot gyakorol;
   14. gyakorolja a munkáltatói jogokat;
   15. minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
   16. Az Egyesület elnökségének további tagjai:

1. Az Egyesület elnökségi tagjainak feladatai:
   1. az Elnök távollétében ellátják az Elnöknek a 3.) pontban meghatározott feladatait;
   2. az Elnök helyettesítése esetén az Elnökség tagjai közül bárki önállóan jogosult az Egyesületet képviselni.
   3. Az elnökségi tagság megszűnik:
      1. a mandátum lejártával,
      2. lemondással,
      3. halállal,
      4. tagsági jogviszony megszűnésével.

 

9.§

Munkacsoportok

Az Elnökség az aktuális célfeladatok megvalósításához szükség szerint ad-hoc vagy állandó helyi, regionális, vagy célzott feladatú egyéb munkacsoportot hozhat létre. A csoportok, amelyek élére az Elnökség vezetőt jelölhet ki, tevékenységüket az Egyesületi célok teljes körű szem előtt tartásával végzik.

10. §

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az Elnökség készít el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
2. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
   1. tagdíjak, amelyet a Közgyűlés állapít meg;
   2. magán és jogi személyek támogatásai;
   3. az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
   4. egyéb bevételek.
   5. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
   6. Az Egyesület a céljának elérése érdekében jogszabályi keretek között vállalkozási tevékenységet folytathat, az ebből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
   7. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban megjelölt közhasznú tevékenységre kell fordítania.
   8. Az Egyesület tisztségviselőit, támogatóit és az önkénteseit, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, valamint a tagnak a tagsági jogviszony alapján az alapszabály szerinti cél szerint nyújtott juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
   9. Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. Az Egyesület bankszámlája felett az elnökség két meghatározott tagja közül bármely kettő együttes aláírásával lehet rendelkezni. A két aláíró tag közül az egyik a mindenkori elnök.

11. §

Döntések közlése, nyilvánosságra hozatali szabályok

1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatairól az Elnökség a tagokat postai úton, vagy e-mail formájában közvetlenül értesíti.
2. A közgyűlési és az elnökségi határozatok az Egyesület honlapján közzétételre kerülnek.

Az Egyesület a működéséről, a szolgáltatások igénybevételének a módjáról, a beszámolói közlésekről a rendszeresen frissített honlapján keresztül nyújt bárki számára elérhető tájékoztatást.

12. §

Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik, ha:
   1. az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
   2. a Közgyűlés a feloszlásáról határoz,
   3. a bíróság feloszlatja,
   4. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
   5. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
   6. Az 1.) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. Az 1.) bekezdés b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.
   7. A Közgyűlés nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
   8. Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

13. §

Az Ellenőrző Bizottság

1. Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az EB tagjait a Közgyűlés választja 1 évre Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amely nem lehet ellentétes az Egyesület Alapszabályával.

Az Ellenőrző Bizottság elnöke:

Kopasz Fabióla 30/3818-573

szül.: Szeged, 1971.04.12. an.: Kaszap Aranka lakóhely: 6722 Szeged, Szentháromság utca 40.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai:

1. Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző Bizottság tagjai megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
2. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
3. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

1. Az Ellenőrző Bizottság
   1. ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az elnöktől és az elnökségi tagoktól jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
   2. bármely tagja az Egyesület Elnökségének vagy Közgyűlésének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
   3. köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

ca)          az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

cb)          a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

1. A Közgyűlést vagy az Elnökséget szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés és az Elnökség összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
2. Ha a Közgyűlés vagy az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság haladéktalanul értesíti a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

14. §

Összeférhetetlenségi szabályok

1. A Közgyűlés, valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
   1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
   2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

1. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
   1. a Közgyűlés, illetve az Elnökség szerv elnöke vagy tagja ide nem értve az egyesület Közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be,
   2. az Egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
   3. az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
   4. az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
   5. Nem lehet az Egyesület elnöke, Elnökségének valamint Ellenőrző Bizottságának tagja olyan személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
      1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
      2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
      3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
      4. damelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte a megszűnést követő három évig.
   6. Az elnöknek, az Elnökség vagy Felügyelő Bizottság tagja, továbbá az ennek jelölt személy köteles a Közgyűlést tájékoztatni, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

15. §

Vegyes és záró rendelkezések

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 61-64.§-a, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok és a közgyűlési határozatok az irányadóak.

Kelt: Szegeden, 2013. október 12-én.

…………………………………………..

Kispéter Andrea Éva

az Egyesület elnöke

………………………………………                                             ………..…………………………………

       Dr. Horváth Gáborné                                                                              Gazsi Andrea

az Egyesület elnökségének tagja                                              az Egyesület elnökségének tagja